Érdekes kapcsolatok spotlight: Az önbizalom hiányos felnőtt

Jó napot/éjszakát kívánok!

Beszéljünk egy kicsit az önbizalomról pontosabban annak hiányáról -igen, szerkesztőségi tag vagyok-...

Manapság a lányok, fiatal nők, nagy többsége szenved attól, hogy nem tudják elfogadni magukat, lejjebb helyezik el magukat a "kapcsolati táplálék láncban" mint kellene. Lehet ez éppen a külsejük, belső értékeik, szülői (el)nyomás, vagy leggyakrabban társadalmi (a másik nem) értékelése, viszonyulása miatt. Az esetek nagy többségében hazudnak maguknak ezek a nők, nem azokról a jótékony hazugságokról van szó amit egy haverodnak mondasz (persze, hogy jól ment, nem rajtad múlt, ez csak egy rossz nap...), hanem kő keményen lehordják saját magukat (akár) a sárga földig, csak azért mert annak az egy pasinak nem felelnek meg. Persze, hogy nem felelsz meg neki, ő olyat keres akit kihasználhat, akit nem érdekel ha tönkreteszi magát csak azzal a sráccal lehessen aki mellett pokol az élete, akinek minden szavára ugorhat, aki miatt ápolni kell a lelkedet.

Az igazat megvallva, ezekben a lányokban minden meg van amire egy normális -ne adj isten rendes srác- álmodik, éppen csak a rendes srácban nincs az ami nekik kell, az a srác túl megbízható, tudná a nő, hogy ő akkor is ott lesz neki ha ellökné ez pedig nem tetszik nekik. Nem a kihasználás élteti őket, azzal a szereppel nem tudnak mit kezdeni. Az az izgalom kell nekik, hogy látszólag irányíthassanak egy vad srácot aki közben tudat alatt tapossa a földbe az egojukat, mert pontosan tudja, ha észreveszik, hogy nála jobbat érdemelnek vége a dalnak...

Ha egyszer ráébrednek, hogy ez lehetne ennél jobb is elkezdődik a harc, harc a nő és az érthetetlenül alacsony ön becslése között, ahonnan igenis a nő győzzön! Higgye el, hogy lehet (lesz) ennél jobb! Akinek sikerült kimásznia ebből a gödörből rövidesen észreveszi azokat a hibákat amiket az elmúlt hetekben (években) vétett, felfogja mennyivel jobb is lehetett volna. Ez az a pillanat amitől fogva az effajta srácoknak többé nincs esélye, továbbra is az izgalmat keresi, figyelve az ilyen típusokra, távolról elkerülve azokat.

A történet tanulsága: nézz körül a barátaid közt, keresd meg azt a srácot aki eddig is melletted volt és halld végre meg tőle amikor elmondja mennyire jobbat érdemelsz, még ha jobb alatt kissé önző módon magát is érti, akkor is őszintén mondja, ha mást nem azért is, mert fontos vagy neki. 

Puskagyártó, 10.21.

Érdekes kapcsolatok spotlight: Az önzetlen felnőtt

Pár hete (lassan egy éve figyeltem, 3 hónapja szólítottam meg, gondosan eltervezett folyamat volt ám, hajnal kettőkor a munkahelyén...) megismerkedtem egy kedves lánnyal, lánnyal a fenéket, egy érett nővel, aki amellett, hogy figyelmes, hatalmas szíve van, mindig feldobja az embert, még csinos is.

Szemeiben el lehet veszni, 

Társaságban mellette jó lenni.

Arca mindig derűs, mosolya lágy

Bár való igaz, néha hiányzik neki az ágy.

Haja fekete, vörös, ókor lilának látszó,

De olyan is van, hogy amolyan színváltó.

Stílusa, előzékeny, kedves,

A szemed bizony nem tőle lesz nedves.

A hatalmas szív, a kedves mosoly, a segítőkész természet sajnos egy-egy gyermekkori traumát, vagy éppen jelenbéli ártó pletykát rejt...

Itt beszélnék kicsit az adok kapok természetekről. Három fajtáját különböztetném meg, a befelé forduló (önveszélyes), a másokon levezető (közveszélyes) és a másokon segítő verziót (ahelyett, hogy befelé fordulna, inkább segít azoknak akik rászorulnak, ezzel egyben javítva kicsit saját helyzetén). Nos, a befelé forduló egyénnek elsősorban némi szeretetre lenne szüksége, valakire akivel megoszthatja a gondjait, lelki terheit, ebben segíthet néhány barát, esetleg egy társas hobbi, vagy teszem azt online videojátékok megfelelő közösséggel. 

A másokon levezető egy veszélyesebb fajta, saját fájdalmát idegeneken, munkatársakon, de legtöbbször a szerettein vezeti le. Nála már nem elég ha valaki meghallgatja, hisz akin levezeti az valamelyest tud a bajáról, őt ki kell szakítani abból a környezetből ami ezt okozza vele, óvatosan de mégis határozottan.

A másokon segítő talán mondható a legjobb esetnek, társadalmilag a pozitív oldalt erősíti, feldobja az embert ha szükségesnek látja és bizony ha hívjuk örömmel jön segíteni, addig se a saját fejével van összezárva. Kívül erősnek, magabiztosnak, stabilnak tűnhet, mindig tettre kész ha szükség van rá, meghallgatja az gondjaidat, igazi barát alapanyag. Ám a felszín alatt félsz lapul, bizalmatlanság, eltitkolt történetek, megannyi csontváz, egy olyan regény amit nem mer elmondani, mert fél, hogy csak bántást, elutasítást kap cserébe.

Történetünk hőse a harmadik kategóriába tartozik, mint már említettem mindig segítségre kész, sokat mosolyog, ha kell bizony ott van, még ha csak egy pár fülre, egy vállra és néhány kedves szóra vágysz. Mindezt önzetlenül teszi, nem kér érte semmit, pedig legalább ugyanezt érdemelné érte, egy vállat, két fület, egy meleg ölelést. Ennek útjában állnak a saját falai amin téged beenged, de ő nem lép ki rajta, nem beszél saját gondjairól, nem akar ezzel téged terhelni, fél hogy ezzel csak ő képes megbírkózni.

Ezen esetben külsőleg kitartással, érdeklődéssel, megbízhatósággal de főleg idővel és térhagyással tudunk segíteni, a munka oroszlánrésze pedig rá hárul, meg kell nyílnia, bíznia a másikban (mégha csak apránként is) és mernie önzőnek lenni annyira, hogy ha már ő mások terhét viseli, legyen valaki aki némileg besegít az ő terhében. Hidd el ha melletted akar állni, tudja mire vállalkozik, hagyd segíteni, ha máshogy nem megy, hát babysteps. 😉

"Gyere mondd el mi a baj bébi én figyelek rád,

Előttem ne legyen titkod én nem vagyok az apád.

Látom van valami ami a szívedet nyomja,

Tudom az élet súlya, a világ gondja..."
Tankcsapda - Örökké Tart

Puskagyártó, 2018.02.12.

(Nem vagyok pszichológus, amit leírtam saját, szubjektív vélemény, tapasztalat.)