2014. február 10., hétfő

League of Legends, azaz RAGE QUIT time!

Miről beszélek?
Egyszerű: a LoL-ról.
Egy MMO, egy MOBA, egy kultusz játék...
Emberek milliói játszanak vele egy egyszerű okból kifolyólag, lefoglal, leköt, beszippant, mert te akarsz lenni a jobb. "A csapat munka lényege: mindig van kit hibáztatni!" Ha egy meccs nem jön össze még mindig van esélyünk ráfogni a másikra...

Nézzük egy átlagos összeállítást:
-5 ember csapatonként
-1 feeder (direkt vagy nem direkt, de "eteti" az ellenfelet)
-1 troll (vagy valami újat akar kipróbálni, vagy csak nem érdekli a normális játék)
-1-2 jó játékos aki tényleg nyerni akar
és ott vagy te aki maga az "ISTEN" vagy, amit te teszel az szent és sérthetetlen, és a meccsek 90%-a ezen a felfogáson megy el...

Játékos típusok:

META huszár: szorosan ragaszkodik az alap felálláshoz, mert azt a játék alkotói csinálták, annak "tökéletesnek" kell lennie! az ilyen emberek nem szeretik az újításokat, ha valami eltérőt látnak alapból RAGE-el kezdenek, és a pumpa már csak feljebb megy.

BREAK THE META: az előző teljes ellentéte, mindent ki akar próbálni, újít, de a próbálkozások legtöbbször balul sülnek el, jobb verziói nem adják fel és végig viszik a meccset.

FLAME királyok: a legapróbb hibára ugranak, "mások szemében a szálkát, sajátjában a gerendát se látja", "udvariasabb" verziója csak a játékban mutatott teljesítményedet kritizálja, a többi viszont szidja a felmenő rokonságodat, a leendő családodat illetve az atya úr istent, hogy hagyott téged megszületni...

TROLLOK: hozza a karaktert, tud is vele játszani, de valahogy sose ott van ahol kéne...

Elvagyok magammal: a csapatjátékról még nem hallott, azért harcol, hogy ő egyedül jó legyen, ez időnként össze is jön, de ha az ellenfél észre veszi 5-en mennek rá és hamar elhull.

Segítőkész, de esetlen: Aki mindig ott van, teszi amit tud, minden tanácsot szívesen fogad, de még kell neki a tapasztalat, az ilyeneket a normális segíti, a többi meg leszidja: "Aki nem tud játszani az ne is játszon!"... mitha ő nem így kezdte volna

Mid or FEED: az 12 éves agyilag rozzant személyiség aki nem képes elfogadni ha másnak van igaza, tipikus "ki ha én nem?" alkat, csapatjátékhoz szintén nem ért, viszont szidni azt tud, legjobb már a meccs elején ignorálni és 4v5- felálásban gondolkodni.

A többi játékos teszi a dolgát, csapatban mozog, igyekszik őrizni a nyugalmat, maximum a gép előtt tombol.

Rövid összefoglalóm itt véget ér...
én Puskagyártó voltam, Sziasztok!

2014. február 8., szombat

Emlékek, régről...

-Tudod van az a lány...
_Melyik?
-Hát akire próbálok nem gondolni.
_Nem ugrik be, ha nem akarsz rá gondolni annak biztos van oka.
-Ez így igaz, de ma rám írt hosszú idő után és valami elindult bennem...

Nehéz elhesegetni a fejemből a gondolatot, hogy létezik, hogy tetszik, hogy "szeretem"...
Amikor rá gondolok, elfog egy kellemes és egyben fájdalmas érzés: még mindig itt van...
A "szívemben"...
Gondolatok jönnek-mennek, előbb utóbb "kitisztul" a fejem, de nem hagy nyugodni.

Ahogy a mondás tartja: "A szem a lélek tökre." az ő szemében tisztaságot és őszinteséget látok.
De ami ennél jóval több, a szemei megbabonáznak, onnantól nem tudom elfelejteni, kiverni a fejemből egy egyszerű indokból: jó érzés rá gondolni, nem akarom elfelejteni, tudni akarom mit gondol rólam!

Valahogy úgy érzem még mindig a sötétben tapogatózok. 
"I only want to be your love
But 'cause your actions
I don't know the truth and in this minute I live in darkness..."
"Róla tényleg el tudom mondani hogy szeretem, az egyetlen probléma az hogy ezt ő is tudja így képtelen úgy viszonyulni hozzám mint egy egyszerű baráthoz."

Egyszerű barát, az lehetnék, de a miattad nem tudok, megfogtál, szabadulni nem is akarok...