Barátnőmhöz íródott vers:

Szeretlek téged, és ehhez nem fér kétség
Ennek kapcsán mondom azt, mi előbb történt:
Mikor először láttalak; megszerettelek
De gondoltam nincs ínyedre eme gyermek.

Két hete csütörtök, kezdődött minden el
S én már akkor tudtam: örömöm, te leszel
Bár azt nem értem. Hogy sikerült megtennem?
És a válasz talán csak ennyi : Szeretlek!!!

Az igazság a sok fáradtságról

Ki egész élete folyamán
Csak szerelmét keresi annak
A szerelem lételem
De viszonzás nélkül
A szerelem csak mély verem
...De már látom az eget
Mely a messzi távolba húz
Ahol talán új szerelem vár
Ezért várd a jövőt s az eljövendőt
Mert az hozza a fényt
Mely a sötétségből kihúz!

Az érzelmekről:

A létezés alapjai az érzelmek
S a bizalom a legfontosabb érzelem
A bizalomból két érzelem születik
A barátság s a csalódás mely óva int.

A csalódás önmagában nagy fájdalom
De ha barátaim táplálják meghalok
És a szeretteinkben való csalódás
Nem más mint az élve történő meghalás...

Így én most élő holtként járom életem
S a múltamat gyorsan feledni igyekszem
Hisz mit ér a bánkódás ha elment szív
Mely örömmel, bátran s vigasztalóan hív!

Egy régi szerelemről:

A lénye számomra felbecsülhetetlen
Nem birtoklom de feltétlenül szeretem
S e szeretet érzem viszonzásra talál
De félek hogy elvesztem amit megtalál.

Ezért kérlek oszlasd el kétségeimet
Hisz tudom benned meglelem örömömet
Hisz optimizmusom te is fellelhetted
De még mindig félek hogy elveszítelek...

Búcsú Andi nénitől

Ki már hat éve tanít minket szüntelen
Az tudja mi nem vagyunk egy könnyű eset.
Kezdetben tízen voltunk s maradtunk hárman
De ott s akkor jöttek felmentően páran.

Volt velünk sok gond, baj, probléma s fáradtság.
De volt sok öröm és nem kevés boldogság,
Mely minket együtt ért közös utunk során,
S most itt állunk szomorúan búcsúnk nyomán.

Búcsúnk szomorú, elválásunk megható,
Távozásunk örömteli és bíztató.
De most tényleg elmegyünk az iskolából
S visszamerengünk mégegyszer a távolból.

Ezt csak úgy érdekességként raktam ki a búcsú beszédem volt ballagáskor...

Filozófia a személyiségekről

Vannak csak optimista csak realista és csak pesszimista emberek
de a legtöbb emberben több ágazat látszik akiben mindhárom benne van annak változatos és kiszámithatalan érzelmi világa amit egy barát könnyen ellökhet
Egy másik irányba

Első költeményem:

Az ember sokszor szeret más embrekbe
Ám a legtöbb ilyen csak múló hóbort
Sokakat ha megismerünk rájövünk nem is szeretjük igazán
Ám ha valakibe beleszeretünk, megismerjük és még mindig,
...Sőt akkor már jobban szeretjük, úgy érezzük ő az igazi vagy a Nagy Ő
Akkor azon szemlyért érdemes küzdeni!

Bevezető...

Nah annyi lenne a lényeg hogy itt megismerhetitek a minden kori életemet érzelmeimet és persze a versnek nevezett költeményeimet :D