Ez a történet 2007-ben történt, akkoriban végeztem a negyedik gimnáziumi évemmel és meghívást kaptam egy táborba ahova nem kellett volna elmennem...
Elérkezett a nagy nap, amit már nagyon vártam, s mondhatom joggal: csak jót hallottam erről a helyről. A programokon lényegében egy-egy embert mutattak be, ez saját szájukból hangzott el. Voltak benne érdekesek és érdektelenek is. Sokat voltunk strandolni és megvallom őszintén ittunk is, a "sok" munka után megérdemeltük. A legjobb előadás sorozatot a szponzorok adták, úgy érzem ők tudták, hogy milyen unalmas lehet egy diáknak nyáron is a "padot nyomni". Az előadások között új barátaimmal voltam, kik között volt 2-3 érdekesebb is.
Kezdetnek ott volt Ivan aki bár magyar volt de nevéhez hűen orosz maffiózókat megszégyenítő szövege és stílusa volt. Gyakran halottam a puma márka szervizben történt vásárlásairól, illetve arról, hogy miként végzett Younger bácsi fiával...
Volt mellette Árpi aki bevezette Szabó Jánost a táborba, de senki nem ismerte így a végére már ő se merte bevallani hogy ismeri...
Az utolsó ezen a listán Lajos volt kinek csak a hordó szabott mértéket, szerette a máját na! Egyik előadáson halottam, hogy a magyar máj kétszer jobban bírja az alkoholt a japánnál,, mos az övé hatszor jobb volt a mieinknél, méltón nyerte el a tábor alkoholistája címet.
Most, hogy személyeskedtem jöhet a változás: utolsó délután "választás" volt, ami kihozott a józan állapotomból...
Választás volt az elnökség tagjairól amin valamiért éppen annyi jelölt volt ahány pozíció...
Ez nekünk nem tetszett és Árpi fel is szólalt: jelölte Ivant! Ivan kapott az alkalmon és elfogadta a jelölést (persze mi csak röhögtünk), erre a háttérből irányító bábmester megkérte, hogy tartson beszédet és ő büszkén kiment, majd nem sikerült megfelelnie és még le is baszták, hogy miért fogadta el a jelölést ha érvelni sem képes...
Számomra itt volt képszakadás amint lehetett eltűntem, ittam egy kicsit majd elfeküdtem. Valamikor hajnal háromkor térhettem magamhoz, amikor az alkohol már nem hatott, de egyáltalán nem voltam józan, elégtételre vágytam, még inkább vérre!
A szomszédban harcművész tábor volt, elborult fejjel átszöktem és elvettem a mester szamuráj kardját. Élére kíváncsi voltam ezért saját karomon próbáltam ki, első érintésre mély, az átlag embert ájulásra késztető sebet ejtettem magamon, de akkor meg se éreztem. Az egyik vezető ezt látta, oda is rohant hozzám vagyis inkább a vesztébe: 1! Egyesével kerestem fel a vezetői házakat, szépen lassan haladva a bábmester felé. 2,3,4,5,6,7 lassan már egy tucat, de még meg se rezzentem, az utolsó ház előtt 16-nál jártam és már csak egy volt hátra...
Oda értem a véres fegyverrel -melyet közben nyalogattam- benyitottam és egy pillanatra megrogytam -lehet, hogy a fáradság esetleg a sok ütés melyet közben szereztem vagy a mámor okozta, ezt már nem tudom-, a bábmester hátrahőkölt próbált szabályokkal, érvekkel, imátkozással hatni rám, mindhiába! Markoltam egyet a véres fegyveren és megindultam, szépen lassan, lépésről lépésre, élvezni akartam a félelmét! Két méterre lehettem tőle amikor sikítva elé vetette magát az a lány akivel a hetem java részét töltöttem. Megállt az idő, vár nem csöpögött tovább, leengedtem a kardomat, elkezdtem térdre rogyni, ám akkor újra csöpögött a vér, méghozzá a szememből, elborult elmém nem engedett megállni, TOVÁBB! üvöltözte a hang a fejemben.
Mindössze 2 másodperc telt el a lány bejövetele és eközött, a bábmester még fel se fogta az esélyét de már késő volt...
Két gyors lépés, 180 fok fordulat és egy pengére szúrtam hármunkat. 19, milyen szép szá, gondoltam, ám mire a fájdalom véget ért volna felkeltem, hajnal 3 volt...
Véres voltam, a sok sebemből egyet elkaparhattam, elindultam, a szomszéd tábor felé, tudtam mi a célom, de a befejezés nem volt fényes. ebben a pillanatban megláttam azt a lányt, elkezdtem futni feléje, egyre gyorsabban mert tudtam vele még egyszer nem tudok végezni. Az utolsó méteren észrevettem egy oszlopot, kikerültem a lányt és fejjel kiszakítottam egy darabot abból a fából. Agyrázkódás és teljes képszakadás, de volt mellettem egy véres kard és a vágás a kezemen...
Puskagyártó, 2014.07.18.
